5. Rózsa helyett cigi

Teljesen végem lesz. Ezek itt most nemi erőszakot fognak rajtam végezni. Behunytam a szemeimet, ne maradjon bennem a kiélvezett arcképük.

- Csak egy kicsit belsőleg is megismerjük egymást.- suttogta a fülembe Ed. Kezeit lassan vezette fel a combomon.

- Te tényleg ilyen hülye vagy Ed?- Justin dühös hangja érkezett a fülembe, majd elrántotta tőlem.- Senki sem nyúlhat a csajomhoz!- lökte erősen a téglafalhoz, és erősen ütni kezdte az arcát. Ed már vérző arccal feküdt a földön, de a fiú továbbra is folytatta.

- Justin!- kezdtem sírni, mert a látvány megrémisztett. Próbáltam elhúzni a földön fekvő sráctól, de ő csak tovább ütötte, ahol érte. - Justin! Kérlek fejezd be! A végén halálra vered!- Könnyeim csak szaporodtak.

- Basszus!- jöttek ki a többiek, és Justinhoz szaladtak, hogy elvigyék a megvert sráctól.- Haver, állj már le!- sikeresen el tudták húzni Ed-től.

- Helyetted is szívesen meghúzom.- nevetett fel Ed, de közben sziszegett a fájdalomtól. Justin neki akart menni, de lefogták.

- Nyugalom Jus.- húzták az ajtó felé.

- Ezt még nem úsztad meg.- mutatta felé véres ujját Justin.

- De előbb megbaszom a csajod.- húzta tovább az agyát Justinak, aki nem tudod kiszabadulni a barátai "fogságából"

- Kussol Ketchon! Gyere Emelia.- karolt át Justin egyik haverja.

Justin mindvégig a falat ütötte, ahogy végig mentünk a folyosón. Teljesen az düh alatt volt, ha tehette volna, mindenkit megverne, aki az útjába keveredik. Mindent felborított, ami akadályozta, hogy tovább menjen, igaz, hogy a haverjai lefogták, de párszor, majdnem sikerült kitörnie.

- Sokkal jobban jársz, ha most elmész, mert neked is valami bajod eshet.- adta kezembe a táskámat, ezzel jelezve, hogy nem viccel.

- Meg szeretném nézni, hogy jól van-e. Lehet, le tudnám nyugtatni.

- Ilyenkor senki nem tudja lenyugtatni, ez nem játék Elia. Most jobban jársz, ha elmész.

- De....

- Nincs semmi, de! Most menj!- parancsolta a srác, közben az ajtó felé vezetett.

Kiléptem a zajos helyről, majd útnak indultam. Mi történhetett pontosan Justinnal? Mi volt ez a dühroham? Sok kérdés csavargott a fejemben, de feleslegesen, mert nem kapok rá választ.


Elvégeztem a szokásos esti dolgokat, majd befeküdtem az ágyamba és kikerestem Dacey nevét a telefonból. Reméltem, hogy nem alszanak, mert most Ashleynél alszik Kim és Dacey. mindig mindent velük beszélek meg, mert ők igazi barátok.

- Sziasztok, csajok.- mondtam lehangoltan.- remélem nem keltettelek fel titeket.

- Nyugi Elia. Egész este a telefonodra vártunk.

- Inkább mesélj, hogy mi volt az este. És miért ilyen szomorú a hangod?- aggódott Ash.

Mindent elmeséltem nekik, még a verekedős részét is.

- Félsz tőle?- kérdezte Dace.

- ha láttátok volna, hogy milyen állapotban volt. Teljesen leblokkoltam, majdnem halálra verte azt a srácot. Persze, hogy félek tőle, és ahogy észrevettem anyuék sincsenek itthon. Justin haverja azt mondta, hogy jobban járok, ha elkerülöm, mert nekem is bajom eshet. De annyira aggódom miatta, hogy nem.e történt vele valami.

- Még te aggódsz érte? Hisz kicsit se érdemli meg a sajnálatod. De nagyon vigyázz vele.- persze. A csajok nem voltak ott, hogy átérezzék az egészet, de csak féltettek.

 - Nem lesz semmi bajom, de most megyek, mert álmos vagyok. De aranyosak vagytok, hogy ennyire féltettek.- mondtam mosolyogva, majd pár beszélgetést ejtve letettük.


Nem tudom, hogy mennyi ideje ficánkolódok az ágyban, de nem tudok aludni, mert Justin még nem jött haza. A telefonszáma sincsen meg, hogy felhívjam. A sok gondolatok közt az álom is elkapott.

- Hé.- suttogta valaki, közben elseperte hajamat az arcomról. Erre még nem reagáltam, mert el se jutott az egész része az agyamig.- Szépségem.- puszilta meg az arcomat.

- Igen?- nyögtem fel, majd lassan kinyitottam a szemem. Hirtelen összerezzentem, ahogy egy fekete alak volt mellettem.

- Justin?- kérdeztem félénken, mert nem voltam benne, hogy ő az.

- Igen, én vagyok.- hatalmas kő zuhant le a dobogó szívemről.

- Megijesztettél.- hajoltam az éjjeli szekrényen található lámpához, hogy adjon egy kis fényt.- Jól vagy?- néztem az édes szemeibe, ami egy mogyorós csokira emlékeztet.

- Persze, de veled minden oké?- simogatta meg az arcomat.

- Igen, épp aludtam, de gondolom ezt te is észrevetted.- nevetem fel halványan, de az ő arca komor maradt.

- Megijesztettelek?- mélyen fúrta szemeit az enyémbe.

- Felejtsük el ezt az egészet.- fordítottam el a fejemet.- Szerencsére nem történt semmi.- erőltettem arcomra egy mosolyt, ahogy újra tekintetemet rá vezettem. Basszus! Hogy a faszba ne ijedtem volna meg?! Hisz kis híján, majdnem megerőszakoltak, közben szemtanúja lehettem volna egy gyilkosságnak. Szemeimbe akaratlanul könnyek kerültek.- Inkább aludjunk, mert holnap korán kell kelnem.

- Remélem, tudod, hogy soha nem engedném, hogy valaki hozzád érjen.- Puszilt a hajamba.- Tudom, hogy megijedtél, de igyekszem, hogy ez többet ne forduljon elő.

- Hogy a francba ne ijedtem volna meg?!- suttogtam a leghalkabban.

- Nem akartam ennyire bedurvulni, csak elkapott a hév. Ilyenkor nem tudok leállni.

- Rendben, de felejtsük el, oké?- tettem kezemet az kézfejére.

- Rendben.- kuncogott fel.- De azért a következő sokkal jobb lesz.- suttogta a fülembe, majd a fenekembe markolt.

- Nem is tudom, hogy ezek után lesz-e következő randi.- toltam el kezét a hátsómról.

- Tudod, Drágaságom. Ez nem a te döntésed, hanem az enyém.- továbbra is a fenekemre pályázott, de a kezemmel védtem azt a felületet.

- Oh, tényleg úgy gondolja az úr.- nevettem el magam.

- Persze, hogy úgy gondolja az úr. Holnap este itt lesz önért egy csodás ferrari hintó.

- Rendben, de kérném, hogy egy hatalmas rózsacsokor kíséretében jöjjön.- haraptam alsó ajkamba.

- Úgy lesz, ahogy a kisasszony parancsolja.- suttogta az ajkaimba.

- Na!- ütöttem a mellkasára.- Most a hölgy aludni szeretne, szóval az úr távozhat a hálószobából.- toltam le az ágyamról.

- Jó volt önnel találkozni, Szépségem.- puszilta meg a kézfejemet, amibe belepirultam.

- Jó éjszakát Justin.- mosolyogva néztem a tökéletes arcára.

- Jó éjszakát, Kedves.- kacsintott rám, majd távozott a szobából.


Reggel egy rózsa feküdt mellettem. Kómás fejemre egy halvány mosoly került, majd megszagoltam a rózsát és megpusziltam. Énekelve végeztem el a reggeli dolgokat, majd mentem le a konyhába, ahol megvolt terítve és egy rózsa volt a reggeli mellett.

- Repülnek az érzelmek.- kuncogott fel anya.

- Haha.- pirultam el.- De nagyon aranyos tőle.- Azt mondta, hogy este értem jön. Körülbelül nyolcra. Már nagyon várom.- haraptam az alsó ajkamba.

- Igaz, hogy csak meg kell ismerni a másikat?- nézet anya rám egy " én megmondtam, hogy nem rossz gyerek" fejjel.

- Igen, igazad volt. De most el fogyasztom, ezt a reggelit utána megyek dolgozni, mert ezen a héten, gyakorlaton vagyok.

- Rendben Kincsem.- mosolyodott el, majd kiment a konyhából.

Csak Justin járt a fejemben. Justin kocka lettem. Anyutól elkértem a fiú számát, akinek meg van már az én számom, de ne is zavarja őt, hogy nekem az ő száma nincs meg. Próbáltam hívni, de sajnos nem vette fel. Későbbi próbálkozásom után ki volt kapcsolva a készülék. Lehet, hogy nagyon készülődik az estére, és ezért nem veszi fel, vagyis remélem.

Unottan pakoltam a polcokat, és a hangulatom is csökkent reggel óta, csak remélni tudtam, hogy Justinnak semmi baja nem esett. Paul lépett mellém, a munkatársam.

- Valaki téged keres.- biccentett a hátsó ajtó felé, ezzel jelezve, hogy az illető ott vár.

Tudtam, hogy Justin lesz az. megköszöntem, Paulnak, hogy szólt, majd egy hatalmas mosollyal és öröm kíséretében indultam a hátsó bejárathoz, ahol a cigi szag csapta meg az orromat.Elképzeltem, hogy Justin egy csodaszép rózsával a kezében vár, de remélni tudtam, hogy elnyomta a csikket. Ahogy ki értem egy hatalmas meglepetés fogadott, de ez nem pozitív értelembe mondanám, mert Ed várt, és nem egyedül, sőt nem is ketten, hanem öten. Ereimben a vér megállt, pulzusom leállt a szívemmel együtt. A félelem teljesen megölelt.

Sziasztok!

Hú! Nagyon aranyosak vagytok, hogy most is komiztatok+ kaptam 6 követőt! NAgyon köszönöm szépen! <3 Remélem ez a rész is tetszett nektek!  :D Nem tudom, hogy mire számítottatok,de remélem jól sült el a dolog. Mos sajnos nincs sok időm trécselni, mert sietnem kell, pedig sok dolog jutott az eszembe, de majd máskor. Remélem tetszett a rész!

Puszi!